A sajtkészítés évszázados hagyományokra visszatekintő mesterség, mondhatni művészet. De hogy jutottunk odáig, hogy a fermentált tehéndzsúz mellett ma már –ha úgy tartja kedvünk– akár kedvenc filmsztárunk, énekesünk, vagy léhűtő celebünk hámsejtjeinek felhasználásával készült sajtokat is fogyaszthatunk?

Egy igazán szép baleset

Mint ahogyan a történelem során annyi minden más, egy legenda szerint a sajtkészítés tudománya is egy véletlen balesetnek köszönhetően született meg és indult el világhódító útjára. A történet úgy tartja, hogy az erjesztett tejből készült finomságot egy arab nomád fedezte fel. A férfi utazásai során egy tejjel töltött nyeregtáskát hordott magával, melyet egy fiatal állat gyomrából készített.

Egy hosszú lovaglás során azonban észrevette, hogy a bélben hurcolt tej sápadt, vizes folyadékká vált, melyben szilárd fehér darabokban vált ki a sajt. Barátunk ezt akkor még nem tudhatta, de mivel táskája állati belsőségből készült, így egy olyan alvasztóenzimet tartalmazott, mely elősegítette a folyadék erjedését.

Gusztusos kis történet, ugye?

Emberi lábgombával erjesztett sajtkülönlegesség (fotó: Smithsonian Magazine)

Hogy mennyi lehet a valóságalapja, arra nem mernék mérget venni, mert ugyanezt a sztorit hallottam már az erjesztett szójababból készült japán csemege, a natto kapcsán is, ellenben tény, hogy ha a sajtot nem a véletlennek köszönhetjük, valakinek nagyon betegnek kellett lennie ahhoz, hogy kitalálja.

Egyáltalán nem annyira azonban, mint azok a kísérletező kedvükben lévő gurmék, akik egy kiállítás kedvéért megalkották az úgynevezett “emberi sajtot”, melyhez a fermentáció során emberi baktériumtenyészetet alkalmaznak. A FOOD: Bigger than the Plate című biológiai és antropológiai kísérlet emberi sajtjaihoz a készítők olyan angol hírességek bőrdarabkáit használták fel, mint Ruby Tandoh (sztárséf), Professor Green (rapper) és a Madness nevű zenekarból sokak által ismert és kedvelt énekes, Suggs.

Ami a legdurvább az egészben az az, hogy az ötlet már egyáltalán nem egyedi. Hat évvel ezelőtt Dublinban ugyanis egy tudósból és egy illatszakértőből álló duó séfek és antropológusok segítségével ellőtte ezt a poént. Szintetikus biológiával foglalkozó kiállításuk keretein belül többek közt a Michael Pollan köldökéből származó mintákból, illetve Olafur Eliasson könnyeiből is készítettek ínycsiklandó, sajtos finomságokat.

Boldogok a sajtkészítők (és egyelőre a vásárlók is)

A jó hír, hogy egyelőre mindenki megnyugodhat: az emberi sajt semmilyen formában nem került a boltok polcaira, és készítői kizárólag egyfajta tudományos és kulturális kísérletként alkották meg a gasztronómiai szörnyszülöttet. Úgy tűnik, az extrém kulináris élvezetekre fogékony perverzeknek még várniuk kell arra, hogy a sarki közértbe betérve vásárolhassanak a Pintér Tenya izzadtságával, Kiszel Tünde szemöldökével, vagy épp Kozsó lereszelt sarkának maradványaival erjesztett finomságokra.

Az már más kérdés, hogy mekkora veszteség az, hogy nem fogyaszthatunk semmiféle tejterméket, ami Hien vagy Palvin Barbi közvetlen beavatkozásával készült volna.

És Ön? Ne habozzon és írja meg nekünk kommentben, milyen fajta sajtot kóstolna szívesen, melyik hazai híresség hámsejtjeinek felhasználásával erjesztve!