Ki is volt dr. Gonzo valójában? – Oscar Zeta Acosta, a Barna Bivaly története

Oscar Zeta Acosta. Ügyvéd, író és mexikói-amerikai jogvédő aktivista, a chicano mozgalom kiemelkedő alakja. Az államokban politikai aktivitása mellett több könyvéről is ismert figura, aki munkássága ellenére valódi, világra szóló hírnevét sokkal inkább az őrült újságíróval, Hunter S. Thompsonnal való barátságának köszönheti. Illetve, ha egészen pontosak szeretnénk lenni, az ebből kialakult kult-karakternek, dr. Gonzonak.

A Félelem és Reszketés Las Vegasban akapulkó-inges szamoai ügyvédjét nyilvánvalóan egyik olvasónknak sem kell bemutatnunk. Az amerikai álmot a sivatag közepén totálisan benarkózva hajszoló újságíró, Raoul Duke szárnysegédje a kulturális és társadalmi sztereotípiák, valamint az éra szociális problémáinak és kérdéseinek egyvelegeként a hatvanas években dívó korszellem egyfajta esszenciális leképződése, tökéletes megtestesítője. Azt azonban talán kevesen tudják , hogy a karakter alapját egy valós  személy, nevezetesen Thompson egykori barátja, a mexikói-amerikai író, ügyvéd, és aktivista, Oscar Zeta Acosta alkotta. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az ámokfutó dr. Gonzo nem más, mint Acosta valós figurájának egyfajta kisarkított, univerzálisra csiszolt karikatúrája.

A nehézsúlyú szamoai drogfüggő mögött rejlő, valódi karaktert Thompson írásaira támaszkodva kevesen ismerhetik igazán. A tévhitek eloszlatására és a fiktív figura árnyékában megbúvó ember bemutatására most Philip Rodriguez, mexikói-amerikai filmrendező vállalkozott, Rise and Fall of the Brown Buffalo című dokumentumfilmjével.

Az ember az acapulco-ing mögött

Oscar Acosta 1935 április 8.-án látta meg a napvilágot a texasi El Paso-ban. Édesapja II. világháborús tengerész-veterán volt, akinek hatására a középiskola elvégzése után a fiatal Oscar maga is csatlakozott a hadsereg kötelékeibe. Később a San Fransisco állami egyetem hallgatója lett, ahol kreatív írást tanult, illetve a jogi egyetem levelező tagozatos diákjaként szerezte meg ügyvédi végzettségét. Prókátori karrierjét 1967-ben, a Kelet-Oaklandi Jogi Támogató Társaságnál[1], a szegények ügyvédjeként kezdte. 1968-ban költözött kelet Los Angeles-be, ahol aktivista ügyvédként csatlakozott az elégedetlen mexikói-amerikaiakat tömörítő chicano mozgalomhoz és a törvénnyel összetűzésbe keveredő egyének és csoportok védelmét vállalta magára. Ellentmondásos ügyeivel azonban sikerült a rendőrség érdeklődését is felkeltenie. A Los Angeles-i zsaruk munkájából kifolyólag gyakran figyelték és vegzálták Acostát, kapcsolatba hozva őt a több terrorcselekményért is felelős, ködös hátterű szervezettel, a Chicano Liberation Front-tal is.

Acosta élete során sokáig küzdött saját identitásával és örökségével. Nem érezte magát igazán sem az amerikai, sem a mexikói közösség teljes értékű tagjának. Innen származik hangzatos beceneve is, a Barna Bivaly. Acosta kívülállóként gyakorta utalt magára úgy, mint bivaly, hiszen a robosztus patás egy olyan állat, melyre az amerikai őslakosok és a betelpülő cowboyok csoportjai egyaránt vadásztak.

Első, önéletrajzi ihletésű kötete, az Autobiography of a Brown Buffalo 1972-ben látott napvilágot. Ezt 1973-ban követte a The Revolt of the Cockroach People, mely többek közt a háborúellenes Chicano Moratorium nevű, mexikói-amerikai szervezet életébe enged némi bepillantást, félig-meddig fikciós köntösbe öltöztetve.

Az Újságírás Doktora találkozik a Barna Bivallyal

Thompson és Acosta először 1967-ben, egy aspeni bárban találkoztak egymással. Közös Las Vegas-i utazásukra csak később, 1971-ben került sor, mikor is Thompson egy, az mexikói-amerikai lakosok és az L.A.-i igazságszolgáltatás szembenállását bemutató cikken dolgozott. Fő információforrásának ekkor egyértelműen a hírhedt chicano ügyvéd, Acosta számított.

Thompson és Acosta úgy döntöttek, hogy az L.A.-i rendőrség faji előítéleteivel, valamint a Los Angeles Times riporterének, Rubén Salazar halálával[2] is foglalkozó cikk kapcsán felmerülő kérdéseket bölcsebb lenne egy semleges helyen megvitatni, az Angyalok Városának légköre ekkor ugyanis faji feszültségektől nem igazán volt mentesnek nevezhető és egy fehér újságíró nyilvános találkozása egy chicano aktivistával meglehetősen kellemetlen találgatásokat válthatott ki bizonyos körökben.  Épp kapóra jött azonban Sports Illustrated magazin által felajánlott lehetőség, mely a Las Vegasban rendezett Mint 400 motorversenyről való tudósításra kérte fel Thompsont.

Később többek közt ez az utazás szolgáltatta az azonos évben megjelenő regény (eleinte cikksorozat), a Félelem és Reszketés Las Vegasban alapját. Acosta és Thompson barátsága pedig azután futott zátonyra, hogy a cikksorozatból könyvvé duzzadt történet hatalmas sikerre tett szert az államokban. Viszonyukat felületesen ugyan, de némileg az 1980-as Where the Buffalo Roam (Ahol a Bölény Dübörg) című film is bemutatja.

Thompson munkásságát azóta is gyakorta próbálják felülbírálni, amiért a Félelem és Reszketés… lapjain Acosta-t elrugaszkodva a valóságtól faji hovatartozását megváltoztatva, az általa képviselt értékeket is némileg eltúlozva és torzítva afféle ösztönlényként ábrázolta. Azonban itt érdemes megjegyeznünk, hogy annak az embernek a munkásságáról beszélünk, aki kijelentette, hogy objektív újságírás márpedig nem létezik, és a fikciót a tényközlés egyik legtisztább és legcélravezetőbb módjának tekintette. Dr. Gonzo karaktere ebből a szemszögből nézve pedig sokkal inkább tekinthető afféle kordokumentumak, mintsem Acosta hiteles portréjának. Thompsonnak valószínűleg ez is lehetett a célja a figura megalkotásával. Dr. Gonzo egy egész nemzedéknyi kisebbség frusztációinak, elnyomottságának, és identitásválságának megtestesülése egyetlen olyan személy jellemvonásain keresztül, akit Thompson leginkább alkalmasnak talált arra, hogy médiumként közvetítse az üzenetet.

és a Bivaly köddé válik…

Acosta 1974-ben tűnt el a nyilvánosság elől. Ekkor Mexikóba indult az államokból, ahonnan azonban sosem tért vissza. Egyszerűen nyoma veszett, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy nagy valószínűséggel az út során életét vesztette.

Az ellenkező pletykák lehetséges valóságalapjának szétoszlatása céljából Hunter S. Thompson 1977-ben kezdett nyomozásba egykori barátja ügyét illetően, melynek eredményét a Rolling Stone magazinban megjelent “The Banshee Screams For Buffalo Meat[3] című cikkében foglalta össze. Thompson a cikkben leírja, hogy Acosta ugyan valóban jó ügyvéd és kiváló szónok volt, azonban erős amfetamin függőségben szenvedett, és az LSD-t sem vetette meg. Véleménye szerint barátja vagy kétes drogügybe keveredett és dühös dílerek által lelte halálát, vagy pedig aktivista tevékenységéből kifolyólag politikai gyilkosság áldozata lett. Mások szerint az is lehetséges, hogy az ügyvéd mexikói útja során egyszerűen túladagolta magát, esetleg a konstans stressz és szerhasználat általi idegösszeomlás okozta a halálát.

Az Acosta-ról szóló Rodriguez-film afféle műfajfüggetlen alkotásként mutatja be a radikális ügyvéd és szerző életét, aki erőteljes irodalmi hangjának, valamint a tárgyalóteremben alkalmazott, forradalmi stílusának köszönhetően vált a chicano mozgalom kiemelkedő figurájává. Archív anyagokon és színészek által re-kreált élethelyzeteken keresztül tárja elénk az ügyvéd-aktivista pályafutását, kitérve Thompsonnal kötött barátságára, és annak dr. Gonzo karaktere által követett megromlására is.

[1] East Oakland Legal Aid Society

[2] Salazart a Chicano Moratorium 1970-es, háborúellenes tüntetésén Los Angeles-i rendőrök ölték meg egy közelről kilőtt könnygáz-gránáttal.

[3] nagyjából: A szellemasszony bölényhúsra éhes

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *